Oktatás

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Az ENSZ a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és a távolabbi múlt tendenciáit együttesen tekintve, Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Magyarországon a 2023/2024-es tanévben 1 millió 681 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben. Az előző tanévhez képest az óvodás gyermekek és a felsőoktatás hallgatóinak száma nőtt, az általános iskolásoké csökkent, míg a középfokú intézményekben tanulóké lényegében nem változott. Nem nappali oktatásban összesen 218 ezren részesülnek.

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

A 2023/2024-es tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás képzéseiben. Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolában tanulóké csökkent. A középfokú, nem nappali oktatásban az egy évvel korábbinál közel 29 ezer fővel többen folytatják tanulmányaikat a szakképző iskolák és a technikumok nagymértékű létszámnövekedése következtében.

Az október 1999 óta az iskolai könyvtárakról szól. Minden év október negyedik hétfőjén ünnepeljük az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Világnapját. A magyar könyvtárak 2002-ben csatlakoztak első alkalommal a programokhoz. A rendezvényt minden évben más-más témafelvetéssel rendezik meg.

Véget ért a vakáció, újra megtelnek az iskolapadok. Szeptember 1-jén 322 ezer óvodás kezdi meg a nevelési évet, és 1,1 millió iskolás a tanévet. A gyerekek hosszabb évközi szünetek mellett – 180 tanítási nap után – a megszokottnál rövidebb nyári pihenésre számíthatnak. Ezekről, valamint a tanév legfontosabb dátumairól nyújt információt az iskolakezdés alkalmából készült infografikánk.

A Tájékoztatási adatbázis településekre vonatkozó adatkörei 2022. évi adatokkal frissültek, így augusztus 31-étől elérhetők a felsőoktatás 2022-re vonatkozó településsoros adatai.

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).